Paklenica 2009.09.06-2009.09.10.
Created with Admarket’s flickrSLiDR.
Azt hiszem erre szokták mondani: Ez jó mulatság, férfi munka volt!
Egy (már annyira nem is) paraszt
Created with Admarket’s flickrSLiDR.
Azt hiszem erre szokták mondani: Ez jó mulatság, férfi munka volt!
Újra itthon. Volt izgalom, volt dráma, volt nevetés és voltak fájdalmas percek is. “Visszamennék”.
Tegnap találkoztam valakivel, akivel már régóta nem. Vegyesek érzések, de a ami a legjobban megmaradt: büszke vagyok.
Helyére kerültek a dolgok. Talán majd most.
Sok év óta először megint zenét rendeltem. Eredetit. Pénzért. Egyből 6 albumot…
Azt utálom a hétfőt nem fejezi ki eléggé a bennem kavargó érzéseket. Ma minden elromlott, ami elromolhatott.
Négy óra alvás után, 20 órája talpon és még mindig nem látom a végét.
Most azt hiszem commitolok, hazagurolok tusolni és irány az iroda. Az abszolút rekordom 52 óra, annyi biztos nem fog kelleni…
|Peter| Ki kéne találni valamit, idegbajt kapok az erkélyen rohangáló galamboktól. Valami ötlet?
|SzőkeRambó| Vegyél egy vándorsólymot bazzmeg…
Robert Miles – Children
Kötve hiszem, hogy bárki lenne aki nem emlékszik erre a számra. Egy kicsit befordulós
A paraszt szánt a földjén. Arra megy a barátja.
- Hé, Józsi, meghalt az anyósod!
A paraszt nem válaszol, csak szánt tovább.
- Hé, Józsi, süket vagy?
- Nem, csak előbb a munka, aztán a szórakozás!
Megállapítást nyert, hogy egy lelketlen paraszt vagyok. Most az egyszer nem tiltakozom.
Sok-sok évvel ezelőtt történt, a nővérem a görög isteneket próbálta kikérdezni az öcsitől, de ő nem igazán volt képben.
- Na?
- Nem tudom, tényleg.
- Várj segítek. Van egy ilyen margarin is!
- Ráma?