Történetem szereplőjét  inkább már egy régi ismerősnek hívnám, mint ügyfélnek. Kapcsolatunk egy jó ideje már csak érintőleges, de a sok együtt töltőtt év nem múlt el nyomtalalnul: egészen mélyreható ismereteim lettek a munkájukkal kapcsolatban. 

Korábbi feladatom a belső és külső webes rendszerük felügyelete és továbbfejlesztése volt, de a sokadik év után besokaltam, ezért közös megegyezéssel  kicsit más irányba mentem tovább és a kapcsolat leredukálódott az IT infrastruktúra bérlésére. Utolsó munkáim egyike az intranet és a publikus rendszer egy szerverre való virtualizálása volt, egy trükkös vpnes megoldással megspékelve. Leraktam, kiteszteltük, átálltunk és utána egy jó ideig nem beszéltünk. Egészen pontosan eltelt hét hónap, a rendszer pedig vígan döcögőtt üzemeltetésem nélkül.

Még a tegnap jelezték, hogy az egyik legfontosabb funkció (belső információ publikálása a nagyérdeműnek) nem működik és igazán megjavíthatnám. Először nagyon nem szerettem volna hozzányúlni, de aztán győzőtt a jó szívem, ami a sírba fog vinni. 

Körübelül egy órat töltőttem a hiba keresésésvel, de amit találtam azt nem akartam elhinni… Mivel korábban két különálló rendszer volt,az idő meg kevés a migrációra, ezért a SOAP-os kommunikációkat tőbb helyen meghagytuk. 

És én az egyiknél elfelejtettem átirni egy urlt. 

Természetesen az én hibám, figyelmetlen voltam. De felmerült - nem csak - bennem egy kérdés.

Egy olyan cégről beszélünk ahol konkrét fájdalmas számokban mérhető a válság okozta kiesés és a bevételének egy jelentős része a publikus oldalon található információktól függ.  Az az ember akinek eznek az oldalaknak  a frissen tartása volt a feldata, mégis hol a fészkes fenében volt az elmúlt 6-7 hónapban? Vagy időközben átképezte magát és a frissitéshez neki már bőven elég az ssh, és a vi?

Ilyenkor te mit tennél?

2009-03-17 22:20 | bug, durvaság, flame, wörk | Peter